Áron Nagy Lajos Emléknappal készültek a festőművész születésének 100. évfordulójára Székesfehérváron. Fejet hajtottak síremlékénél, megkoszorúzták emlékművét egykori lakhelye előtt, két helyszínen nyílt kiállítás és bemutatták Emlékalbumát is. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szent István Király Múzeum, illetve a Vörösmarty Társaság Áron Nagy Lajos Művészetbarátok Köre fogott össze a méltó megemlékezés megvalósítására.

Fotó: ÖKK

Száz esztendeje született Áron Nagy Lajos. Székesfehérvár díszpolgárára, a kétszeres Munkácsy-díjas festőművész jubileuma előtt Emléknappal tisztelegtek ma Székesfehérváron.

A Csutora temetőben, az alkotó síremlékénél kezdődött a programsorozat, majd a Basa utcában folytatódott a megemlékezések sora. Áron Nagy Lajos Budapesten született, Székesfehérvárra 1939-ben került. Tanárként dolgozott a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolában és közben festett és festett rendületlenül. Az 1997-ben elhunyt, kétszer Munkácsy-díjas művész emlékét lakhelye előtt emlékmű őrzi. Ezt a festőállványt koszorúzták meg a Basa utcában szerdán délután, az Áron Nagy Lajos Emléknap részeként.

 Két tárlat is nyílt az alkotó emlékére. A „Grafikák 100 év múltán" című kiállítást a Vörösmarty Színházban Brájer Éva alpolgármester nyitotta meg. Egy kedves anekdotát idézett fel Molnár Dezsőné, a család barátjának emlékei alapján. „Erzsike történeteiből és a kortársak leírt visszaemlékezéseiből is egy nyíltszívű, önzetlen, kifinomult, érzékeny ember képe rajzolódik ki előttünk. A művészt a precizitás, az alaposság, a szakmai tisztánlátás és igényesség jellemezte, ez adott intenzitást a személyiségének. Mondják róla, hogy jelenléte emlékezetes tartalommal töltötte meg a derűs összejöveteleket a Vörösmarty téri, kollektív műteremben. Harmóniája tükröződik egész munkásságán, művei ettől befogadhatóak, természetesek, közvetlenek.”  – mondta el Brájer Éva alpolgármester. 

 A tárlatot Kovalovszky Márta művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, aki arról beszélt, hogy az alkotó gondolataiba láthatunk bele a kiállított grafikák, vázlatok alapján és érdekes kalandozás lehet, ha igyekszünk felfedezni a jegyzetfüzetbe rajzolt skicceket Áron Nagy Lajos későbbi képein. „A festőművész minden, számára fontos dolgot lejegyzett és lerajzolt, azaz ezzel a kiállítással egy műterem munkájába, egy festő gondolataiba, magánbeszédébe láthatunk bele. A másik dolog, amellyel most ebben a színházi térben találkozhatunk, az Vörösmarty Csongor és Tündéjéről ábrázolása egy pannón, amely 1962-ben készült.” - szólt Áron Nagy Lajosról Kovalovszky Márta. Ezt a pannót a Vörösmarty Színház felújítása után készítette a festőművész. Első olyan megbízatása volt, amikor a kisméretű képek után egy monumentális feladattal találta szembe magát az alkotó.

A Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében Áron Nagy Lajos festményeiből nyílt kiállítás. A száz éve született alkotó múzeumban és néhány magángyűjtőnél fellelhető munkáit gyűjtötték csokorba, amelyeket dr. Cser-Palkovics András polgármester ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet a Basa utcában található emlékműre, a város díszpolgárává választott Munkácsy-díjas festőművész meghatározó személyiségére és a mai fehérváriak felelősségéről is szólt.

„Pályatársak, barátok, ismerősök és tisztelők vesznek részt a mai programokon, lábukkal adva tanúbizonyságot arról, hogy egy Emléknapot meg lehet szervezni, de kiérdemelni bizony jóval nehezebb, de szemmel láthatóan nem lehetelten. Számomra ez a nagy érdeklődés azt is mutatja, hogy fogadalmat tehetünk. Arra, hogy nemcsak egy-egy emlékkiállításra, hanem egy állandó kiállításra is szükség van. Szóljon ez a nap tehát arról a közös szándékról is: szeretnénk ezt megvalósítani!  Hogy folyamatosan büszkék lehessünk arra a személyiségre, aki 1939-től büszkén vallotta magát – bármit is alkotott - székesfehérvárinak.  Ennek a városnak a polgárának lenni a büszkeség mellett felelősség, lokálpatriótaként élni pedig felelősségünk. Ennek a szellemében nyitom meg a kiállítást.” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Ezt követően Kovács Péter Barnabás művészettörténész beszélt a kiállított anyagról, amelyet, Izinger Katalin is bemutatott. A kiállítás rendezője arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a tárlat nem egy teljes életművet mutat be és elmesélte azt is, hogy - bár a pletyka különösen művészek esetében jelentős – Áron Nagy Lajosról csupa pozitív dolgot hallott. Tanári és festőművészi tevékenysége egyaránt mély nyomot hagyott Székesfehérváriak és az őt ismerők körében. Áron Nagy Lajos személyiségét dr. Vas Rezső, az egykori munkahely, a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola igazgatója mutatta be a kiállítás megnyitóján.

Egy Emlékalbummal is készültek a festőművész születésének 100. évfordulójára. A Munkácsy-díjas alkotó nevét ma a Vörösmarty Társaság Művészetbarát Köre viszi tovább, akik aktív szerepet vállaltak az emléknap megszervezésében is. Az Önkormányzat és a Lánczos-Szekfű Alapítvány támogatásával jelenhetett meg a jubileumra az a kiadvány, amely a művészi alkotásokon túl a kiadvány tartalmazza az egykori tanítványok, barátok, kollégák és műgyűjtők visszaemlékezéseit, a szöveges vallomásokon keresztül is hűen mutatja be Áron Nagy Lajos személyiségét és alkotói munkásságát.