A tavalyi és idei évi jogszabályalkotás (új normák meghozatala, illetve a korábbiak módosítása) jelentős változásokat hozott a vadászat terén. A változások könnyítést jelentenek a vadászathoz kapcsolódó lőfegyverek tartása terén. Ezen túl megerősítésre  kerültek a hivatásos vadászok a vadvédelmi, az erdővédelmi illetve egyéb a vadászatot érintő vagyonvédelmi és a közrend-, közbiztonság fenntartását eredményező feladataik ellátásában.

A fegyverrendészetet érintő jogszabályváltozások a tavalyi évben hatályosultak, azonban a bő egy év tapasztalatait figyelembe véve érdemes a változásokkal kapcsolatos rendelkezésekre ismételten felhívni a fegyvertartók figyelmét.

Az egyik legjelentősebb módosítás a vadászati célú lőfegyverek megszerzését és tartását érintette. Ennek értelmében 2012. május 1-től a sportvadászati célú lőfegyverek megszerzése során kizárólag az első fegyver megszerzése esetén szükséges a rendőrhatóság előzetes engedélyét beszerezni. Az első vadászati célú lőfegyver megszerzését követően kiállított fegyvertartási engedély birtokában a további vadászati célú lőfegyver megszerzésekor már nem követelmény az engedélyező hatóság előzetes engedélyének beszerzése. Ez egy lényegesen liberális, az engedélyes ügyintézési tevékenységét megkönnyítő változás, tekintve, hogy a kiszemelt fegyvert azonnal meglehet vásárolni és nem kell egy, akár másfél-, két hónapot várni a megszerzési engedély kiadására.  Azonban két fontos momentumra szükségesnek tartom felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a vásárlást követően mind az eladónak, mind a vevőnek be kell jelentenie az engedélyének kiadására jogosult hatóságnál nyolc napon belül a tulajdonváltozás tényét. A másik fontos tényező, hogy vadászati célra kizárólag olyan lőfegyver jegyezhető be a lőfegyvertartási engedélybe, mely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben  (továbbiakban: Vtv.) megfogalmazottakkal nem ellentétes. Ez utóbbi esetet azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mivel lőfegyvert sportlövőtől is vásárolhat a vadász, de csak abban a fent leírt kritériumnak történő megfelelés esetén kerül bejegyzésre a tartási engedélybe.

Az átadás terén is történt módosító rendelkezés, melynek értelmében az átadás tényét már nem kell a rendőrségen bejelenteni. Ezen módosító rendelkezéssel szintén egyszerűsítette a jogalkotó a fegyvertartók ügyintézését, azonban jelentős felelősséget is delegált egyben részükre. Igaz, hogy már nem kell az engedélyező hatóságnál történő bejelentés és a bejelentéssel kapcsolatos igazolás beszerzése, azonban a fegyverek átadásának igazolása a fegyver átadásának ideje alatt mindkét fél felelőssége. Az átadás megszűnését követően a fegyver tulajdonosának az átadással kapcsolatosan készített okiratot az engedélyének hatályosságáig meg kell őriznie.

Az átadás tényét legkésőbb az átadást megelőző napon kiállított teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Mint már arról a tavalyi évben is szó volt indokolt az átadásról készített okmányt két példányban elkészíteni. Az egyik példányt az átadónak, a másik példányt az átvevőnek megtartani, tekintve mindkét fél ezen okmánnyal tudja a fegyverek számában beállt változást igazolni a tároló hely ellenőrzése során. A jogszabály meghatározza, hogy az átadás várható időtartamát az okiratban meg kell jelölni. Erre tekintettel célszerű az átadási okiratban szereplő idő előtt történő visszaadást, illetve a rögzített időpontot meghaladó további átadást hasonlóan dokumentálni.

(A tavalyi évtől - a kamarai tagoknak - a fegyver átadásához, adás-vételéhez és ajándékozásához szükséges formanyomtatványok a Fejér Megyei Vadászkamara irodájában rendelkezésre állnak.)

A jogszabály-módosítás érintette a tárolásra vonatkozó rendelkezéseket is. Két lényeges szempont a módosítást követően:

- a lemezszekrény helyett „számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült” szekrény került előírásra, azonban a biztonsági zár megléte továbbra is előírás, (tehát 2012. május 1-jétől a hagyományos lemez fegyvertároló szekrények mellett a házilagos, fából készült szekrények is elfogadhatóak amennyiben biztonsági zárral zárhatóak);

- „a lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer a tartásukra jogosult személy folyamatos jelenléte esetén elzárás, illetve elkülönítés nélkül tárolható”.

Mindettől függetlenül továbbra is követelmény, miszerint illetéktelen személytől a fegyvereket elzártan kell tartani, ennek értelmében továbbra sem engedélyezett a „családon belüli közös tárolószekrény” kialakítása, illetve az engedélyes felel azért, ha illetéktelen személy fér a fegyveréhez, melynek következtében bármilyen rendkívüli esemény beáll.

További lényeges könnyítés történt a módosítással a tároló hely vonatkozásában. Ennek értelmében már nem csak kizárólag az engedélyes által állandóan lakott, hanem az általa rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban is ki lehet a tároló helyet alakítani. Ebből kifolyólag akár több tároló hellyel is rendelkezhet az engedélyes, azonban valamennyi tároló hely esetén ki kell alakítani a jogszabály által előírt tárolás feltételét és a tartásra jogosító engedélybe valamennyi tároló hely létesítését, illetve megszüntetését be kell jegyeztetni a jogszabályban előírt nyolc napon belül, a meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - jelen állapot szerint 3 000 forint - megfizetése mellett.

A fent leírt, tavaly hatályba lépett rendelkezéseket szükségesnek tartottam feleleveníteni, tekintve, hogy az engedmények mellett jelentős kötelezettség is hárul a fegyvert tartókra és aki a fegyverrendészethez kapcsolódó jogszabályokat megszegi, azzal szemben eljárást kell kezdeményezni, melynek eredményeként akár a tartási engedély visszavonására is sor kerülhet.

Még a tavalyi évben módosításra került a fegyverek műszaki vizsgálatáról, illetve szemrevételezéséről szóló jogszabály is. A módosítás értelmében a már - vadászatra - használatban lévő fegyverek mentesülnek a kötelező időszakos műszaki vizsgálat alól, kivéve egyes javítási tevékenységet követően, illetve tulajdonos változás setén.

A sportvadászat céljából lőfegyvert tartók esetében idén hatályba lépett jogszabályváltozásból kiemelt jelentőségű az egészségügyi alkalmasság terén született döntés.  Ennek értelmében a II. alkalmassági csoportba tartozó (sportvadászat céljából), lőfegyvertartási engedélyt kérelmező, vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy orvosi alkalmasságának megállapítása a gépjármű-vezetői egészségi alkalmassági vizsgálatával egyidejűleg is történhet. A vizsgálatokért fizetendő térítési díjat a vizsgálatok egyidejű elvégzése esetén egyszeresen kell megfizetni.

A tavalyi évben meghozott, azonban a 2013. évben hatályba lépett egyik - a témát érintően - legjelentősebb törvények között kell említeni az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényt (továbbiakban: Rendészeti törvény).

A Rendészeti törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek jelentős változást hoztak a hivatásos vadászok tevékenysége tárgyban. A Rendészeti törvényt megelőzően a hivatásos vadászok tevékenységét a Vtv. szabályozta, mely a rendészeti jellegű tevékenységükkel kapcsolatosan általános megfogalmazásokat tartalmazott. A  Rendészeti törvény - és a kapcsolódó jogszabályok - a rendészeti tevékenység ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint képesítési és alkalmazási követelményeket pontosabban megfogalmazza, illetve szinkronba hozza a hasonló tevékenységet más szakterületen ellátókéval.

A rendészeti törvény értelmében 2013. május 1-jét követően hivatásos vadász tevékenységét kizárólag a rendőrség által kiállított szolgálati igazolvány és jelvény birtokában láthatja el. A Rendészeti törvény leírja, hogy „a rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki”. Ebből következik, hogy a hivatásos vadász szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel történő ellátása érdekében a munkáltató veszi fel a kapcsolatot a rendőrséggel (megyei rendőr-főkapitányságok igazgatásrendészeti szolgálati ágaival) írásbeli kérelem (formanyomtatvány) benyújtása keretében.  (A kérelmet és mellékleteit tartalmazó formanyomtatványok az ORFK honlapján megtalálhatóak, illetve kérésre - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az FMRFK Igazgatásrendészeti Osztály munkatársai e-maiban megküldik.) Ugyancsak a munkáltatót terheli az általa foglalkoztatott hivatásos vadásszal kapcsolatos - a szolgálati igazolvány és jelvény kiadását érintő - bárminemű változás bejelentése.

Tekintve, hogy a szolgálati igazolvány és jelvény kiadását (pótlását, cseréjét, visszavonását) elsősorban a munkáltató kezdeményezheti, ezért az eljáró hatóság a kérelem benyújtására jogosultságát minden esetben vizsgálta (vizsgálja). Nagyon fontos megemlíteni, hogy a munkáltatónak a kérelem benyújtása során jelentős büntetőjogi felelőssége áll fenn, tekintve, hogy az alkalmazásnak történő megfelelés tárgyban nyilatkozatot tesz az eljáró hatóság irányába (ezért is szükséges szigorúan ellenőriznie a hatóságnak, hogy a kérelem és a mellékletét képező nyilatkozat valóban a benyújtásra jogosulttól származik).

A Rendészeti törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján a hivatásos vadászoknak képzésen kell a rendészeti feladatok ismeretét (szabálysértési, büntetőjogi és gyakorlati végrehajtás) elsajátítani, majd annak eredményéről vizsgán számot adni.

A megyei hivatásos vadászok Székesfehérváron megvalósuló képzése és vizsgáztatása érdekében a Kamara felvette a kapcsolatot a képzés és vizsga lebonyolításának megszervezése tárgyában, a BM OKTF által kijelölt csopaki képzési központtal. A képzésben és vizsgáztatásban az FMRFK és helyi szerveinek munkatársai is részt vettek, akik a hivatásos vadászok felkészüléséről, majd a megszerzett ismereteikről elismerően nyilatkoztak.

A vizsgázóknak ezúton is szeretnék külön gratulálni és egyben mind a hivatásos vadászoknak, mind munkáltatójuknak megköszönni a szolgálati igazolványok és jelvények kiváltása során tanúsított közreműködő, támogató tevékenységüket.

Végezetül bizton állítható, hogy a Rendészeti törvényben biztosított jogosítványok és újonnan szerzett ismeretek birtokában, valamint a rendőrséggel és más rendészeti feladatokat végző személyekkel közös tevékenység ellátásban rejlő lehetőségek kiaknázásával további eredményes fellépés valósítható meg a vadászati és vadgazdálkodási területeken elkövetett jogsértő cselekmények megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében - közölte Dr. Papp Zsigmond rendőr őrnagy a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály vezetője.